BonVoyage

Lorem ipsum dolor sit amet, eu eos veniam albucius, ius dolor virtute et. Ius recusabo delicatissimi ex. Mea cu utamur.

Instagram

Image Alt

Gasztronómia

A Szerb konyha titkairól

A szerb konyha gazdagságát lakosságának és földrajzi jellemzőinek változatossága eredményezte. Kifejezetten minőségi alföldi termőföldjeire és magas hegyeire egymást kiegészítő növényi és állatvilág jellemző, és ezt a történelem során ide telepedett nemzetek kultúrájának keveréke egy gasztronómiai paradicsommá varázsolta. A szerb konyhára erős hatással voltak a görög, bolgár, török ​​és magyar kulináris szokások is.

 

Egy legenda úgy tartja, hogy a XIV. századi Szerb Birodalom idején, IV. István Uroš  uralma alatt a szerb palotában az étkezésekhez arany kanalakat és villákat szolgáltak fel. A történészek szerint a középkori szerb konyha főleg tejen, tejtermékeken és zöldségeken alapult. Nem ettek sok kenyeret, de amikor mégis, a jómódúak búzalisztből készült kenyeret fogyasztottak, míg a zabból és rozsból készült kenyér a szegények eledele volt. Az egyedül vadas húst ettek, a szarvasmarhát csak mezőgazdasági célokra tartottak.

 

Ez azóta megváltozott, habár a sertés és birkahús még mindig jóval nagyobb százalékban szerepel a receptekben mint a marha. Eredeti szerb nemzeti ételnek számítanak a:

–        sertés- vagy marha füstölt sonka

–        kajmak (sós kenhető, magas zsírtartalmú nagyon ízletes túróféle)

–        ajvar (sült paprika és padlidzsán alapú, de készítőjétől függően változatos összetevőket tartalmazó krém)

–        cicvara (kukoricadarából vajból, tojásból és szerb túróból készült kása)

–        rózsaszirom vagy gyümölcs „slatko” (egy dzsemhez hasonlító vendég fogadó édesség amely minden szerb háztartásban megtalálható)

 

Vajdaság gazdag gabonatermő vidékének, valamint a török, bolgár és görög konyha hatásainak köszönhetően a tésztaalapú ételek változatos tárházát is magának tekinti a modern szerb kulináris világ. A pékek ízletes kínálatára minden vendég rácsodálkozik, párját ritkítják a kelttésztás specialitások, de már az egyszerű kenyér is felvidítja az ízlelőbimbókat. A helyiek nem tudják elképzelni az életüket a hajnali túrós burek és a mellé kötelezően fogyasztandó iható folyékonyságú joghurt nélkül. A jó szerb háziasszony otthon is készít rétestészta alapú sóstúrós gibanicát, leghíresebb változata a šumadiai spenótos pite, de készülhet darálthússal és más összetevőkkel is.

 

Szerbia híres a feldolgozott hústermékeiről is, a kulen egy speciális kolbászuk melyet vétek kihagyni, a füstölt hús pedig nyugat-szerbia specialitása. Ha valaki Zlatibor és Zlatar hegyeken jár a bárányételeket nem szabad kihagynia.

 

A keleti szerb konyha specialitásai a húsos „pásztor pite” (suva čobanske pita), a tejben főtt bárány, a füstölt vaddisznó hús, a háromféle húsból készült ragú különböző zöldségekkel (janjija) valamint a Homolj kačamak (a tájegységre jellemző kukoricakása melyet burgonyával és feta sajttal készítenek).

 

Dél-Szerbiában nagyon népszerűek a roston sült vagy húsos ételek, különösen a híres Leskovac-i grillezett specialitások.

Nehéz írásban bemutatni a szerb konyha titkait. Az ételek neveit nehéz lefordítani idegen nyelvekre, az összetevőik viszont jól ismertek az európai közönség számára, viszont az elkészítési mód és az alapanyagok minősége teszi őket egyedivé. Ezért, ha valaki szeretné igazán megismerni a szerb ételeket, azokat legjobb Szerbiában a helyi vendéglők tapasztalt kezei által készített formában megkóstolni. A jó élmény garantált!

Összegyújtöttünk néhány képet ízelítőnek.